"Az MVM Csoport villamosenergia-termelésének 83%-a karbonsemleges forrásokból származott 2022-ben, illetve a bevételeink kevesebb, mint 2%-át teszik ki a szénalapú tevékenységek. Ezt 2030-ra nullára szeretnénk csökkenteni, amellett, hogy 40%-kal redukáljuk a villamosenergia-termelésünk ÜHG-kibocsátásának intenzitását. A Csoportnak jelenleg körülbelül 400 megawatt megújulóenergia-termelési kapacitása van, ezt 2025-re több, mint a duplájára szeretnénk bővíteni. Úgy kell fejleszteni a megújuló energiatermelési kapacitásainkat, hogy az egész rendszerre, illetve az ellátásbiztonsági célokra is figyelemmel legyünk, emiatt két kombinált ciklusú földgáztüzelésű erőművet is építünk a tervek szerint Visontán, valamint Tiszaújvárosban. A tulajdonunkban lévő átviteli-, és elosztási hálózatok fejlesztését is tervezzük, erre sok beruházási forrást biztosítunk a következő években a megújulóenergia-termelési kapacitások integrációja céljából. Az erőművek kivitelezését optimális esetben 2026-2027-ben fejezhetjük be" - mondta el Fazekas László, az MVM Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese a Sustainable World 2023 konferencián egy videóinterjúban.
Címlapkép forrása: Stiller Ákos/Portfolio
"Az a tapasztalatunk, hogy az EU-s források lehívása ugyan nem rövid folyamat, általában a projektek összeállításától kezdődően a forrásszerzésig másfél-két év is eltelik, de mindenképpen kifizetődő, mert rá vannak kényszerítve a szereplők, hogy elvégezzenek egy revíziót, egy stratégiai átgondolást a fenntarathatóság szempontjából. Akármennyire is komplikáltnak és nehézkesnek tűnik a pályázás, mindenképpen jár helyzeti előnnyel, mert egyrészt partneri kapcsolatok alakulnak ki, valamint létrejön egy fenntarthatósági gondolkodás, épül egy fenntarthatósági kultúra. Úgy véljük, hogy csak ezzel a kultúrával lehetséges érdemi változást hozni. A hazai vállalatok eddig általában elkényeztetett helyzetben voltak, az operatív programoknak a lehívása ugyanis egy könnyített eljárás, így megszokták, hogy kevésbé kellett projektalapon gondolkodni, sokkal egyszerűbben tudtak egyedi elképzelésekre forrást lehívni. A közvetlen források természete más. Rajtunk múlik, hogy képesek vagyunk-e megismertetni a hazai szereplőkkel a rendelkezésre állásukat, viszont a tájékoztatási folyamat egyben már projekt-előkészítés is. Aki ezzel a szemmel végiggondolja a saját projektterveit, fejlesztési kapacitásait, az megtette az első lépést a forrásszerzés felé" - mondta el Dr. Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezető igazgatója a Sustainable World 2023 konferencián egy videóinterjúban.
Címlapkép forrása: Stiller Ákos/Portfolio
Meglehetősen kiszámíthatatlanul alakul az emissziós kvóták európai uniós és hazai jogszabályi környezete, a piaci szereplőket nagy kihívás elé állítja a karbonvám (CBAM) és az új magyar karbonkvóta-intézkedéseknek való megfelelés. Papp Bernadett, a Pact Capital AG szenior piaci elemzője szerint az uniós irányelvben számos buktató rejlik, és az is nagy kérdés, hogy mennyire szerencsés a vállalatokat korlátozni azon tevékenységükben, hogy a kvótákat olyan célokra használják fel, amely növeli a likviditásukat, vagy olyan forrást biztosít számukra, amellyel jövőbe mutató zöld beruházásokat tudnának végrehajtani. A Portfolio Sustainable World 2023 konferenciáján kiderült, hogy mire lehet számítani 2024-től az EU emisszió-kereskedelmi (ETS) rendszerétől, mitől függ a kvóta árfolyama és a zöldítés szempontjából miért fontos az ellátási láncok átalakítása.
Eddig a versenyelőny volt a legfontosabb a gazdasági szereplők számára, mostanra viszont a fenntarthatóság is kezd alapvetéssé válni. Mennyire hangolható össze a kettő? Lehetséges a klímaváltozásból adódó pénzügyi, működési, vagy akár fizikai kockázatok megfelelő kezelésével jövőbiztos vállalatokat formálni? Hogyan lehet a leghatásosabban bevonni a vállalatokat a fenntarthatósági lépések megvalósításába? És milyen lesz a zöld jövő? Többek között ezt vitatta meg a Sustainable World 2023 konferencia záró panelbeszélgetésén ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke, az ALTEO Nyrt. vezérigazgatója és Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem docense.
Hogyan kommunikáljunk a cégünk eredményéről anélkül, hogy greenwashing legyen belőle? Érdemes-e egyáltalán kommunikálni a fenntarthatóságról, akkor, ha még csak nagyon kezdetleges megoldásokat használ a vállalat? Miért fontos, hogy a vállalati értékeket a munkavállalók megismerjék? Más céges programokon keresztül lehet elérni a fiatalabbakat, mint az idősebbeket? - ezekről a kérdésekről beszélgettek nyíltan a Sustainable World konferencia "Vállalati- & Márkakommunikáció Stage-en" a meghívott kommunikációs és fenntarthatósági szakértőink. Többek között elhangzott az is, hogy ha valaki nem foglalkozik a fenntarthatósági programokkal a vállalatán belül, akkor jobban teszi, ha inkább nem is kommunikál arról.
Az ingatlanpiac, a városfejlesztés és a közlekedés egymást behálózó rendszerében nem tud csak egy elem zölddé változni, nem létezhet fenntartható város, ha ahhoz az épületek vagy a közlekedés nem illeszkedik, de egy ingatlanfejlesztés sem lesz soha fenntartható, ha azt nem támogatja a városi szabályozás vagy az ott élők környezettudatos életvitele. Egy minden mindennel összefüggő rendszerben kell zöld épületeket teremteni, egészséges környezetet biztosítani és a mindennapokban élhető, de kisebb kibocsátással járó közlekedést teremteni. Hogy mi a legjobb irány az ingatlanfejlesztésben, arról beszéltek a Sustainable World 2023 konferencia harmadik szekciójának szakértői.
A napokban látott napvilágot a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) frissített változata, amely – főleg a megújuló energiatermelés területén - számos újdonságot tartalmaz. 2030-ra már nem 6,5, hanem akár 12 gigawatt napelemes kapacitással számol az anyag, valamint a jelenlegi szélerőműkapacitást is megháromszorozná a kormány. Az említett változások jelentős kötelezettségeket rónak a villamosenergiahálózat üzemtetőire, de a szektor más szereplőire is egyaránt. A Portfolio Sustainable World 2023 konferencián Dr. Kiss Csabával, az MVM Zrt. termelési vezérigazgató-helyettesével, Beck Zsófiával, a BCG energia és fenntarthatósági CEE ügyvezető igazgató partnerével és Katona Ádámmal, az E.ON Hungária Zrt. hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgetett Weinhardt Attila, a Portfolio energetikai elemzője többek között a megújuló energiaforrások térnyeréséről, a szélerőművi kapacitások növeléséről, Paks I. üzemidejének meghosszabbításáról és a szükséges hálózatfejlesztésekről.
A fenntarthatóság ma már piaci elvárás, ami egyrészt üzletfejlesztés, másrészt finanszírozás, harmadrészt irányítás, negyedrészt kockázatkezelés, ötödrészt pedig a hozzáadott értékek és a versenyképesség mérése. Miért fontos ez a Waberer's-nek? Egyáltalán hogyan hozzuk létre a zöld ellátási láncot? Többek között erről beszélt a Portfolio Sustainable World 2023 konferencián tartott előadásában Tóth Szabolcs, a Waberer’s International Nyrt. gazdasági és stratégiai vezérigazgató-helyettese. A jövő városainak közlekedéséről pedig Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség elnökségi tagja tartott előadást.
A fenntarthatóság már nem önkéntes lehetőség, az EU-s és a hazai jogszabályi környezet is egyre inkább megköveteli, hogy a vállalatok kötelezettségként tekintsenek rá. Az ezzel együtt járó adatszolgáltatási kötelezettség azonban jellemzően sok fejfájást okoz a vállalkozások számára, sok esetben nem is teljesen egyértelmű, hogy a különböző hatóságok milyen típusú adatszolgáltatást várnak el, az eltérő adatstruktúrák és nyilvántartások kezelése pedig komoly nehézséget tud jelenteni a hétköznapi működés során – hansúlyozta Imre Andrea, a DMS One szakértője a Portfolio Sustainable World 2023 konferenciáján. Az ESG szempontoknak való megfelelés tehát egyre inkább az üzleti hétköznapok részévé válik, amely nagyon sok kihívást támaszt a vállalati működéshez. Üzleti problémaként kell tekinteni rá, a legjobb stratégia, ha van stratégia. A konferencián a gyakorlati sajátosságokról és arról is szó volt, hogy a különböző iparágak szereplői mennyire gondolják komolyan a transzformációt.
Az energiamegtakarítás és a zöldenergia felhasználása a fenntarthatósági jelentések és ESG vállalások korában már nem lehetőség, hanem kötelesség a vállalatok számára - hangzott el a Portfolio Sustainable World 2023 konferenciánk megújuló energiatermeléssel kapcsolatos szekciójában. Az előadók rámutattak: több olyan megoldás is van, amely rendkívül beruházásigényes, például a saját napelempark és akár hidrogén technológiára alapuló energiatároló telepítése, amely ugyan hosszabb távon olcsóbb energiát biztosít, de akkora a tőkeigénye, amit sok cég nem bír el. Több jogszabályi változás is lehetőséget biztosít a spórolásra, hamarosan megkezdődik a keresletoldali szabályozás tesztidőszaka, amelyben lehetősége lesz a vállalatoknak saját működésükön keresztül – díjazás ellenében – részt venni az országos energiahálózat rugalmasságának és ellátásbiztonságának növelésében. Arra is rámutattak: annak a vállalatnak, amely valami miatt sem saját erőművet nem tud telepíteni, sem az említett új szabályozási rendszerben nem tud részt venni, még mindig nem kell feladnia a zöldenergia felhasználás lehetőségét, hosszútávú energiabeszerzési szerződéseken keresztül garantált zöldáramot kaphat, ráadásul komolyabb azonnal beruházási igény nélkül.
Az ország legjobb „zöld” projektjeit díjaztuk a szeptember 12-i Sustainable World konferencián, összesen 5+1 kategóriában. A Green Awards különböző kategóriáit második alkalommal hirdettük meg, főtámogatóként az MBH Bank, illetve kategória támogatóként a Green Cloud, a PwC Magyarország, a Dandelion Group és a Portfolio Csoport közös együttműködésével. A díjátadó eseményünk lezajlott, mutatjuk a leginnovatívabb vállalatokat és ötleteket, azaz a Green Awards 2023-as győzteseit.
Az ESG vállalások és a kötelező fenntarthatósági jelentés elkészítése egyelőre csak a tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknak lesz kötelező, azonban – mivel a beszállítói láncok is érintettek – a kisebb vállalkozások sem hagyhatják figyelmen kívül a karbonlábnyomuk csökkentését. Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten stratégia vezetője a Portfolio Sustainable World 2023 rendezvényen elmondta: az a KKV, amelyik nem ébred időben, könnyen elveszítheti a beszállítói pozícióit, a szektor gyengélkedése pedig az egész hazai gazdaságra negatív hatással lehet. Szege György, az MBH Bank ESG és Fenntarthatósági vezetője szerint a bankok is törekedni fognak arra, hogy ügyfélportfóliójuk tudatosságát javítsák, és hitelezési gyakorlatukon keresztül ösztönözzék őket a kibocsátásuk csökkentésére.
A régióban a megújuló energia, az ingatlan és a mobilitás jelentik a zöld finanszírozás három kulcsszektorát. Várhatóan ezeken a területeken fogják megvalósítani az összes beruházás 80%-át a klímasemlegességhez vezető úton, amelyből a legnagyobb arányt az ingatlanállomány felújítása teszi majd ki. Mivel a teljes magyar energiafogyasztás egyharmadát a háztartási fogyasztások adják, ezért az ingatlankorszerűsítés finanszírozása egyre inkább központi kérdéssé válik – mondta el Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának ügyvezető igazgatója a Portfolio Sustainable World 2023 konferenciáján. Zöldítés, egyszerűsítés, költségcsökkentés – minél messzebb haladunk, annál nagyobb a vállalatvezetők dilemmája is.
Elképesztő összegekre van szükség a zöld átállás megvalósítására, amit a gazdaság csak áldozatok árán, átcsoportosítással fog tudni megteremteni. Most még ugyan a költségoldalt terhelik a zöld projektek, a zöld vállalati működés, de később még ennél is komolyabb ára lesz annak, ha egy vállalat nem tud a fenntarthatóságnak megfelelően működni. Milyen átalakulást hoz a klímaváltozás a pénzügyi piacokon? Milyen új kockázatokat kell beárazni? Milyen banki hitelkihelyezési stratégiákra készülhetünk? Mit nyernek a bankok, és mit a vállalatok, ha minden elérhető forrást a zöldítésre fordítanak? Többek között ezekről a kérdésekről beszéltek a szakértők a Portfolio Sustainable World 2023 konferenciáján.
A hazai energetikai fenntarthatósági transzformáció nem elképzelhető a legnagyobb energetikai cégek nélkül. Hogy mit jelent ez az MVM csoport szempontjából, mik a tulajdonosi elvárások és hogyan alkalmazkodik a cégcsoport az iparági szabályozásokhoz, arról a Portfolio Sustainable World 2023 konferenciáján Fazekas László, az MVM Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese beszélt. Magyarország megújult Zöld Kötvény Keretprogramját pedig Bebes András, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. Stratégiai és elemzési főosztályának főosztályvezetője ismertette.
Hatalmas, több mint 400 milliárd eurónyi forrás áll rendelkezésre a fenntarthatósági célok elérésére az EU 7 éves költségvetési ciklusában, amelynek egy része ráadásul közvetlenül lehívható. Önkormányzatok, felsőoktatási intézmények és cégek, illetve ezek konzorciumai pályázathatnak különböző forrásokra, például a Horizon Europe vagy a LIFE Programme is reális, vonzó alternatíva lehet az innovációk finanszírozására. Dr. Petri Bernadett a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezető igazgatója a Portfolio Sustainable World 2023 konferencián elmondta: nagyon fontos, hogy az érintett szereplők – akár szakértő segítség bevonásával – felkészüljenek a teljesen újfajta szemléletet igénylő pályázati eljárásokra. A szervezet ezért pályázatfigyelő, pályázatíró, és a forrásszerzés egyéb folyamatait segítő szolgáltatást nyújt az ügyfelek számára, hogy eredményesen pályázhassanak a közvetlenül lehívható forrásokra.
Cikkünket folyamatosan frissítjük.
Nem volt semmiféle előjele a mostani kitörésnek.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
